A megosztott mikromobilitási szolgáltatások, vagyis a megosztott elektromos roller és megosztott kerékpár, ütemesen terjednek. Használati számuk folyamatosan növekszik, a szolgáltatási területek és az elérhető járművek száma nő. Ezen szolgáltatásoknak számos előnye van: támogatják a rövid távú közlekedés gyors alternatíváját nyújtva, alkalmasak a tömegközlekedés kiegészítésére az első és utolsó kilométereken. Ezen felül a megosztott kerékpár használatának pozitív élettani hatásai is vannak.
Budapesten két rollermegosztó privát szolgáltató érhető el, míg egy releváns önkormányzati megosztott kerékpár-szolgáltató. A rollermegosztók ún. free-floating elven működnek, azaz bárhol, a szolgáltatási területen belül ott lehet hagyni a járműveket, míg a kerékpármegosztó rendszer állomásbázisú, azaz csak a kijelölt állomásokon zárható le a bérlés.
A rollermegosztók megjelenését és népszerűvé válását követően jellemző volt a „rollerkáosz”, vagyis a felhasználók által az útközepén veszélyes, a forgalmat akadályozó módon történő lezárás. További negatívum volt, hogy az elektromos rollerek jó gyorsulási tulajdonsága és felelőtlen használata révén gyakran okozott konfliktust elsősorban a gyalogosokkal. Számos budapesti kerület ezért a rollerek kitiltását kezdeményezte (egyes területeken, zömében a sétáló övezetekben a bérléseket nem lehet lezárni). A „rollerkáoszt” megoldandó a Budapesti Közlekedési Központ 2022-től ún. MoBi mobilitási pontok kijelölését kezdte meg elsősorban a belvárosi kerületekben, de jelenleg már számos található a külsőbb kerületekben is. A Mobi-pontok a belvárosi környezetben 1-2 perc sétával elérhetők, könnyen felismerhetők az oszlopra elhelyezett logó és a parkoló körül felfestett zöld jelölésnek köszönhetően. Ahol vannak ilyen pontok, ott a megosztott rollerek csak ezen pontokon hagyhatók. Ezáltal a szolgáltatások bizonyos területeken állomásbázisúvá váltak, ami némi hátrányt jelent a felhasználónak, mert elgyaloglás szükséges a rollertől az úti céljukig. Ugyanakkor a sűrű ponthálózat ezt ellen tételezni tudja. A Mobi-pontok pedig rendezett körülményeket biztosítanak.
Új Mobi-pont Budapest belvárosában (forrás: BKK)
Mit gondolkodnak a budapestiek a szolgáltatásokról és a használóikról?
Fókuszcsoportos kutatásban1 vizsgálták a budapesti közlekedők megítélését a megosztott szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagyis hogy a közlekedők fejében milyen benyomások, félelmek és elvárások élnek ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatban.
Budapesten a tömegközlekedést a résztvevők összességében jónak tartották, különösen a belső területeken. Emiatt a megosztott mikromobilitási szolgáltatásokat nem úgy látták, mint amelyeket mindenhol kiváltják a tömegközlekedést, hanem inkább úgy, mint helyzetfüggő kiegészítő megoldásokat. Sok utazó váltogatja a közlekedési módokat az úticél, a távolság, az idő, a költség és a kényelem szerint. A módválasztásban a legfontosabb tényezők között szerepelt az utazási idő, a költség és a biztonság.
A megosztott kerékpár inkább pozitív megítélésű. A Bubi-felhasználókat többnyire környezettudatosnak, sportosnak, fiatalosnak, rugalmasnak és tudatosnak látják. Többen kiemelték, hogy a 2021-es rendszermegújítás után kellemesen csalódtak a szolgáltatásban, tehát a korábbi rosszabb reputációhoz képest javult a megítélés. Ugyanakkor a közbringa esetében sem volt teljes egyetértés: volt, aki szerint bizonyos helyzetekben gyorsabb, mint a tömegközlekedés, más szerint viszont csak akkor jó választás, ha a sebesség nem elsődleges. A felhasználók több rugalmasságot várnának az árazásban is, például hosszabb díjmentes időszakot az alkalmazott 30 percnél, vagy szezonális, féléves bérletet. A Bubi pozitív fogadtatásához az is hozzájárult, hogy olcsóbbnak és rendezettebbnek tűnt (ez elsősorban az állomásoknak köszönhető), mint a rollerek.
Hogyan látják a megosztott kerékpár használókat? (Forrás: 1)
A rollermegosztás ezzel szemben jóval negatívabb társadalmi képpel jelent meg a beszélgetésekben. A rollerhasználókat gyakran felelőtlennek, vakmerőnek, rendetlennek vagy lustának írják le. Bár néhány pozitív asszociáció is megjelent – például gyorsaság vagy környezetbarát jelleg –, az összkép egyértelműen rosszabb volt, mint a közbringa esetében. A rollert sokan nem egyszerűen kényelmes városi eszköznek, hanem inkább bizonytalan, nehezen besorolható közlekedési módnak tekintették.
Hogyan látják a megosztott roller használókat? (Forrás: 1)
Közlekedésbiztonsági szemmel a kutatásban résztvevők szerint Budapest közlekedési kultúrája sokszor rossz, a résztvevők figyelmetlenek, sok a konfliktusos helyzet, és ez különösen megnehezíti a mikromobilitási eszközök használatát. Többen panaszkodtak az utak rossz állapotára, a hiányos vagy gyengén összekapcsolt kerékpáros infrastruktúrára, valamint arra, hogy kerékpárral és rollerrel közlekedni sokszor kockázatosnak érződik. A rollerek esetében a kockázatot növeli a járművek kis átmérőjű kerekei.
A rollermegosztás esetén a szabályozás jelenleg nem elég világos. Nem tisztázott és nem világosan kommunikált, hogy a roller járműnek számít-e, milyen sebességgel lehet haladni, hányan utazhatnak egy eszközön, használható-e közben telefon, hol szabad közlekedni, és hol lehet jogszerűen, biztonságosan leállítani a járművet. Ez a bizonytalanság nemcsak a felhasználóknak rossz, hanem más közlekedőknek is, mert konfliktusokat teremt a gyalogosokkal, autósokkal és kerékpárosokkal. A fókuszcsoportos kutatás résztvevői a sisak használatát is vizsgálandó kérdésként felvetették.
A folyamatban lévő KRESZ-módosítás ezen tényezőkre is választ kíván adni. A 2025 év elején nyilvánosságra bocsátott tervezet szerint a megosztott rollerek ez alapján az ún. kis teljesítményű motoros roller kategóriába esnek, amelyek sík úton önerejéből legfeljebb 25 km/h sebességre képesek. A tervezet lényegében kerékpárszerű szabályozást vezetne be. Kimondja, hogy ezekkel a járművekkel a kerékpáros közlekedés szabályai szerint kell közlekedni, néhány külön eltéréssel. Nem lenne szabad utast szállítani, utánfutót vagy más vontatmányt húzni. A vezető szervezetében nem lehet alkohol, a használat alsó korhatára 12 év, és kötelező lenne kerékpáros fejvédő vagy motorkerékpáros bukósisak viselése. Ugyanakkor ezen korlátozások erősen vitatottak, például a bukósisak kötelező előírása nem rettentené-e túlzó mértékben a közlekedőket a megosztott rollerek használatától, ezzel a járulékos előnyöket elvesztve (pl. ha valaki autóhasználat helyett veszi igénybe a rollert). A végső KRESZ-változatban még módosítások előfordulhatnak.
A kerékpármegosztás esetében kevésbé erős a szabályozási kritika, de ott is felmerül, hogy a sisak segíthet-e a megosztott kerékpárok használatának fokozásában, vagy épp ellenkezőleg elrettentené a felhasználókat. A rossz minőségű és hálózatilag töredezett kerékpáros infrastruktúra visszatartó tényezőként azonosított a kerékpármegosztásnál is.
A kis teljesítményű roller elsősorban ott közlekedhetne, ahol a kerékpár is. A KRESZ-tervezet szerint a kerékpár bizonyos esetekben a járdát is használhatja (ez a hatályos KRESZ-ben is így van), ha az úttesten a kerékpáros közlekedés tiltott vagy nem biztonságos, ilyenkor azonban a gyalogosforgalomhoz kell igazodni, és a sebesség legfeljebb 10 km/h lehet. Ezért a kis teljesítményű roller esetében a járdahasználat nem általános jogként, hanem a kerékpáros szabályokból levezethető, korlátozott kivételként jelenne meg.
A KRESZ-tervezetben új közúti jelzésként megjelenik a „Mobilitási pont”, amely azt jelzi, hogy ott lehet a közösségi járműmegosztó rendszerhez tartozó járműveket – vagyis például megosztott rollereket – leadni és átvenni. Ezzel a Mobi-pontok utólagos szabályozása is megtörténne.
A megosztott mikromobilitás jövője nem pusztán technológiai kérdés, hanem erősen társadalmi és közlekedésbiztonsági kérdés is. A kerékpármegosztás már viszonylag jól beágyazódott a városi mobilitásba, és sokan kifejezetten pozitívan tekintenek rá. A rollermegosztás viszont még nem tudott hasonló legitimációt szerezni, főként a felelőtlen használat, a rendezetlen parkolás és a szabályozási hiányosságok miatt. A továbblépéshez nem elég több járművet kihelyezni: jobb infrastruktúra, egyértelműbb szabályok, tudatosabb felhasználói magatartás és szolgáltatói felelősségvállalás (pl. kötelező biztosítás, járművek állapotának folyamatos monitorozása) is kell.
Dr. Földes Dávid
Forrás:
