Ünnep, amikor a fél ország felkerekedik.
Amikor a rendőr rossz hírt hoz a fa alá.
A forralt borból soha nem lesz üdítőital.
A kaja kóma olyan veszélyes, akár a bor.
Már karácsony van. A család egy része a fát díszíti, a többiek a konyhában sürgölődnek, közben valaki még autóba ül, „elszalad venni pár apróságot, ami a nagy vásárlási lázban kimaradt”.
Egy órával később a rendőrség kopogtat: hozzátartozójuk halálos balesetet szenvedett. Nem ő volt a hibás! Ő csak rosszkor rossz helyen volt éppen az autójával.
A rendőr részvétét fejezi ki, megadja a telefonszámot, ahol később majd érdeklődhetnek, és elmegy. Ott marad a családi asztal a sok finomsággal, a feldíszített karácsonyfa, az ajándékok és egy hívatlan vendég, a semmihez nem fogható, csontig hatoló fájdalom!
Máshol egy másik rendőr azzal a hírrel zavarja meg az ünnepi készülődést, hogy szerettüket bevitték a rendőrségre, és benn is tartják, mert halálos balesetet okozott. Ott és akkor számukra is véget ért az ünnep.
Évente néhány család kénytelen átélni ezt a rettenetet. Amikor kiderül, egy szék örökre üres marad a karácsonyi asztalnál. Egyetlen (olykor több) rossz döntés, egy pillanatnyi figyelmetlenség, és a család karácsonyai soha többé nem lesznek már olyanok, mint voltak.
Kapkodni kockázatos
Karácsony közlekedésbiztonsági szempontból az év egyik legveszélyesebb időszaka. Ilyenkor szinte a fél ország útra kel, hogy a távolban élő rokonaival töltse az ünnepeket. A plázák, a bevásárlóközpontok, de még a többi, a naponta látogatott üzletek és piacok környékén is nagyobb a forgalom a szokásosnál.
Ilyenkor gyakran csatatérré válnak az utak és csak a józan többség önmérsékletén múlik, hogy a nap végén mindenki ép bőrrel és autóval hazaérjen.
Mindenki siet, mindenki másért. Akik épp most értek a plázába parkolóhelyekre vadásznak, nem igazán figyelnek sem az előttük haladókra, sem a parkoló autók közül csomagokkal felpakolva előlépő gyalogosokra. Akik már végeztek a vásárlással szeretnének mielőbb otthon lenni.
Káosz a köbön! – mondta egy ismerősöm, aki évekkel ez előtt úgy döntött: december elsejéig letud minden ajándékvásárlást. A karácsonyi halat is megveszi két héttel korábban és lefagyasztja, mert ő nem fog a boltokban tolongani és a plázák parkolóiban csúsztatott kuplunggal araszolni.
Sokan tesznek hasonló fogadalmakat, de csak kevesen tartják be azokat. A többség az utolsó pillanatokra hagyja a vásárlást, sőt, vannak, akiknek csak a gyertyagyújtás előtt jut eszükbe, hogy nincs tejföl a töltött káposztához!
Ne kapkodjon! Nem érdemes! A családi asztal mindenkit megvár! Hadd menjenek az ámokfutók! Engedje el a tolakodókat! Máskor sem éri meg az erőfitogtatás, főleg nem a szeretet ünnepén!
A forralt bor szeszesital!
Megszokhattuk, hogy a többnapos ünnepek nálunk nemcsak a nagy népvándorlások, bevásárlások, eszem-iszom dínomdánomok ideje. Ilyenkor egymást érik a céges bulik. Bár a statisztikák az ittas vezetők számának csökkenését mutatják, közlekedési rendőröktől azért gyakran hallani: annyi ittas vezetőt fogunk, amennyit az időnk enged.
Ne gondolja, hogy Önön kívül mindenki ittasan vezet, de az ellenkezőjét se higgye el!
Sokan csak megússzák az ellenőrzést. Nem ott szondáztatott a rendőrség, ahol ők autóztak, nem tartottak éppen finn típusú ellenőrzést, amikor minden sofőrrel szondát fúvattak, aki csak az adott útszakaszon áthajtott, vagy nem voltak annyira ittasak, hogy szemet szúrt volna a bizonytalan vezetésük. De ettől még veszélyesek. És így az év vége felé többen lehetnek, mint máskor! Már csak ezért is érdemes óvatosnak lenni és ha lehet elengedni azt, aki menni akar.
Mások abban a tévhitben élnek, hogy ha sört, bort vagy rövidet nem is, egy kis forralt bort ihatnak, akkor is, ha vezetni fognak. A forralt bor nem is alkohol, mondják, hiszen forralt, „a forralás alatt, mint tudjuk, az alkohol elpárolog”.
Ez azonban csak részben igaz. Egy klasszikus módon, fél-, maximum háromnegyed óra alatt elkészült forralt borban az alapjául szolgáló bor alkoholtartalmának 60% százaléka minimum megmarad. De inkább több. 7-10% alkoholtartalommal nyugodtan számolhatnak a fogyasztók.
Elég egyetlen pohárral „csak az íze kedvéért” és „mert ennyivel még simán haza vezetek”, és a szonda biztosan jelezni fog! Sanszos, hogy pár tízezres bírság mellett a jogosítványa is bánja a kóstolót. Feltéve, hogy nem okozott balesetet!
Az év végi hajtás és az olykor tényleg idegtépő ünnepi bevásárlások után nem kockázatmentes autóba ülni, főleg nem hosszabb útra indulni. Számoljon a szokásosnál hosszabb menetidővel! Nem dől össze a világ, ha a végén mégis hamarabb ér oda, ahová indult. A lényeg, hogy ép bőrrel és autóval érkezzen meg.
Veszélyes tévedések
Az eleve fáradt sofőrök sötétben, gyakran nyirkos, csúszós úton, és sokan december dacára nyári gumikkal, olykor nem is a legjobb állapotúakkal, kelnek útnak. És ilyenkor elhangzik néhány mondat, amelyektől egy tapasztalt karácsonyi autósnak megborzong a háta.
„Ugyan már! Idén sem lesz tél! Látsz te valahol havat? Még nem is fagyott! Minek ezekre az utakra téli gumi? Majd lecseréljük ünnepek után!”
Már többször írtunk arról, hogy a téli gumik nemcsak havas utakon lehetnek hasznosak. Plusz 7 Celsius fok alatt a télieknél keményebb nyári gumik tapadása lecsökken, emiatt a félút akár a másfél-kétszeresére is nőhet. És még csak hó vagy nedvesség sem kell hozzá!
„Éjfél után már csak pár pohárral ittam. Józan vagyok, nem látod?”
Később azonban több tízezer forintja és a jogosítványa bánja, ha kiderül: a szonda szerint még ittas volt. Erre pedig jó esély van. Számtalan biztos recept kering ugyanis autós körökben, amelyek „hipp-hopp eltüntetik az alkoholt a szervezetből, ahogy arról is miket kell enni, hogy a szesz ne szívódjon fel a szervezetben. Sőt, vannak, akik táblázattal a zsebükben járnak, mert az megmutatja, hogy egy ital, vagy kettő, három mennyi idő alatt ürül ki a szervezetükből.
Az ittas vezetésen ért sofőrök (tehát akik nem baleset miatt buktak le) fele másnapos sofőr. Ők fitten-frissen ültek a volán mögé, csak éppen még volt a szervezetükben némi alkohol. És nálunk nem az számít, hogy érzi magát a sofőr, hanem hogy mit mutat a szonda.
Úgy hat, mint a pálinka!
Karácsonykor azonban elsősorban nem az alkohol, vagy nemcsak az okozhat gondot a vezetésben. Legalább olyan veszélyes lehet, a kaja kóma is. Enni nem tilos, csak szeszesitalt fogyasztani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárki, következmények nélkül ehet bármiből, bármennyit, bármikor.
A KRESZ ugyan szó szerint nem tiltja a túlevést, de az már nem igaz, hogy említést sem tesz róla. Kimondja ugyanis, hogy a sofőrnek vezetésre alkalmas állapotban kell lennie amikor a volánhoz ül.
Nagy adag, zsíros, szénhidrátokban bővelkedő ételek (a hagyományos karácsonyi ételeink többsége ilyen) elfogyasztása után fél-egy órával beköszön az úgynevezett kaja kóma. A jóllakott vendég ásítozni kezd, elbágyad, lelassul a gondolkodása, egyre nehezebben figyel még a többiek amúgy érdekes és vicces történeteire is. Már az egyszerűbb dolgokra is nehéz koncentrálnia.
Ha a fenti jelek bármelyikét tapasztalja magán ne üljön volán mögé. Ha máson látja ezeket a jeleket, javasolja, hogy még ne induljon útnak, pihenjen is keveset.
Egy, de inkább másfél órával a nagy ünnepi étkezés után semmiképpen ne vezessen, könnyen baj lehet belőle. A kaja kóma hasonló hatással van az érzékeinkre (vagy legalább is azok egy részére, mint az alkohol. Lankadó figyelem, lassuló reflexek, kapkodó, elnagyolt mozdulatok.
Ha evés után alig bírod nyitva tartani a szemed, homályosan látsz, nehezen fókuszálsz, folyton ásítasz, „lebegsz”, vissza kell húzogatni a kormányt, azon kapod magad, hogy nem emlékszel az utolsó néhány percben ki, mit mondott, mi történt az úton, állj meg, ne menj tovább, kérj segítséget, sofőr cserét, ha van rá lehetőség.
A kaja kóma ilyenkor már nem vicces fáradtság, hanem komoly baleseti rizikó.
Kritikus kérdések
Gyakran olyankor is áldozatot hozunk szeretteinkért, amikor legbelül tudjuk, már-már teljesítőképességünk határán járunk. De ilyenkor valaki megszólal a családból:
„Ne sértsél meg, hogy csak egy szeletet eszel abból az isteni bejgliből!”
„Ha hoztál pálinkát, innod is kell belőle! Egy kupicától még nem hajtasz az árokba!”
„Ne aludj el, vidd haza anyáékat, aztán indulunk mi is. Majd pihensz otthon.”
És mi eszünk, iszunk, visszük, már csak az illendőség kedvéért is. Mert az ilyen és hasonló kérésekre nehéz nemet mondani. És nem is illik, így tartják.
Csakhogy balesetet okozni, mások vagy önmagunk halálát okozni sem illik. Az, hogy még soha nem fordult elő ilyesmi, nem érv. Mindenki csak egyszer szenved halálos balesetet. Ami ittasan, tele gyomorral, holt fáradtan nagyobb eséllyel történik meg az emberrel, mint máskor.
Ne tukmálja az ünnepek alatt se azt, aki nem akar enni, inni, főleg ne, ha ő a sofőr!
… mert mindenkit hazavárnak!
