A közúti járművezetők képzése során a korszerű technika kezelésére való felkészítés is szerephez juthat, hiszen az oktatójármű felszereltségére vonatkozó előírások csak minimum feltételek. A vezetéstámogató rendszerek fejlődése rohamléptekkel halad és a gyártók is egyre több járműnél alapfelszereltségként kínálják ezek egy részét.
Fogalmak
Előszőr vizsgáljuk meg, mit értsünk kamera alatt és hogyan kezeljük, ha a jármű gyári kialakításához tartozik?
Mi történik, ha a kamera utólagosan kerül a már forgalomba helyezett járműre?
A vezetőtérből való kilátásra vonatkozó műszaki feltételek és a közvetett látást biztosító eszközök azok a kifejezések, amelyek segítenek a témakörhöz tartozó ismeretek közötti eligazodásban.
A műszaki követelmények a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben, a 78. és 79. §-okban találhatók.
Az eszközökről az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 46. számú előírása (Egységes rendelkezések a közvetett látást biztosító eszközök és a gépjárművek ilyen eszközök beépítése tekintetében történő jóváhagyásáról) tartalmazza a szükséges ismereteket. Ez az előírás része a teljes jármű jóváhagyásának. Ez azért érdekes számunkra, mert az abban foglaltak megváltoztatásával a jármű megfelelősége is megszűnhet.
Előírások
Az előzőleg említett előírásokból kizárólag a kamerához kapcsolódó részek kiemelve a következők.
KöHÉM rendeletből: „78. § (1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű vezetőterének olyannak kell lennie, hogy a vezető részére minden vezetési művelet esetében biztosítsa az előre és oldalra való kilátást, továbbá közvetett látást biztosító eszközökkel (a továbbiakban: visszapillantó tükör) a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.”
(ENSZ-EGB) 46. számú előírásból:
2.1. „közvetett látást biztosító eszközök”: a jármű körüli, közvetlenül nem látható forgalmi terület megfigyeléséhez szükséges eszközök. Ezek lehetnek hagyományos tükrök, kamera-/monitorrendszerek vagy más olyan eszközök, amelyek képesek a járművezetőnek a közvetett látómezőről információt közvetíteni;
2.1.1.4. „látástámogató rendszer”: olyan rendszer, amely lehetővé teszi a vezető számára a jármű melletti területeken található tárgyak észlelését és/vagy szemlélését;
2.1.2. „közvetett látást biztosító kamera-/monitorrendszer”: a 2.1 szakasz szerinti olyan eszköz, amely a rálátást a lenti 2.1.2.1 és 2.1.2.2 szakasz szerinti kamera, illetve monitor kombinációja segítségével biztosítja;
2.1.2.1. „kamera”: olyan eszköz, amely a külvilág képeit leképezi, majd jellé (például videojellé) alakítja át;
2.1.2.2. „monitor”: olyan eszköz, amely a jelet a látható spektrumban képpé alakítja át;
2.1.2.8. „látómező”: a háromdimenziós térnek a közvetett látást biztosító eszköz segítségével figyelhető része. Eltérő rendelkezés hiányában ezt a látómezőt a tükörnek nem minősülő eszköz/eszközök által a földfelszínen belátható tér határozza meg. A kritikus tárgy releváns észlelési távolsága behatárolhatja a látómezőt;
4.1. A jóváhagyásra benyújtott, közvetett látást biztosító eszközök mintadarabjain világosan és el nem távolítható módon fel kell tüntetni a gyártó kereskedelmi nevét vagy védjegyét; ennek a jelölésnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.
A közvetett látást biztosító eszközre erősített fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott tükör a II. osztályba tartozó visszapillantó tükör, amelyet a 46. számú előírás szerint, Hollandiában (E4) hagytak jóvá a 042439 jóváhagyási számon. A jóváhagyási szám első két számjegye azt jelzi, hogy a 46. számú előírás a jóváhagyás idején már tartalmazta a 04. módosítássorozatot.
4.2. Minden eszközön biztosítani kell a jóváhagyási jel elhelyezésére elegendő felületet úgy, hogy a jel az eszköz járműre történő felszerelését követően is olvasható legyen; a felületet az 1. mellékletben meghatározott rajzokon fel kell tüntetni.
15.1.1. A járműbe csak az ezen előírás értelmében jóváhagyott típusú, a lenti 15.2.1.1.1 szakaszban található táblázatban meghatározott, kötelező és nem kötelező, közvetett látást biztosító eszközök építhetők be.
15.1.2. A tükröket és más, közvetett látást biztosító eszközöket úgy kell felszerelni, hogy a tükör vagy más eszköz elmozdulása vagy rezgése ne változtassa meg lényegesen a mért látómezőt, és hogy a vezető az általa észlelt képet ne értelmezhesse félre.
15.2.1.1.1. A lenti 15.2.4 szakaszban előírt látómezőket úgy kell elérni, hogy az alábbi táblázatban megadott kötelező tükrök közül a lehető legkevesebbet szerelik be a járműbe. Amikor valamely tükör felszerelését nem kötelezően írják elő, a közvetett látást biztosító más rendszert sem lehet kötelezően előírni.
Kamera-/monitorrendszer használata esetén a monitor kizárólag a következőket mutathatja:
a) a lenti 15.2.4.5 szakaszban meghatározott látómezőt, amennyiben a közeltéri tükröt helyettesíti;
b) a lenti 15.2.4.6 szakaszban meghatározott látómezőt, amennyiben az első tükröt helyettesíti, mialatt a jármű legfeljebb 10 km/órás sebességgel halad előre; vagy
c) egyidejűleg a lenti 15.2.4.5 és a 15.2.4.6 szakaszban meghatározott látómezőket, amennyiben a közeltéri tükröt és az első tükröt helyettesíti. Amennyiben a jármű 10 km/h-nál nagyobb sebességgel halad vagy hátrafelé mozog, a monitor más információk közlésére is alkalmazható, feltéve, hogy folyamatosan megjeleníti a lenti 15.2.4.5 szakaszban előírt látómezőt.
Ez így elég bonyolult, pedig csak a személygépkocsi (M1 járműkategória) és a kamerarendszerekre vonatkozó alap kifejezések lettek kiemelve az előírásból.
A hivatkozott, de itt nem olvasható részleteket lásd:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A42014X0808%2802%29
Az oktatójárművek kivitelére és felszereltségére vonatkozó előírásokat a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 5. melléklete tartalmazza, vezetői engedély kategóriánként.
„B” kategória esetében ezek a következők:
„B” kategóriába tartozó négykerekű személygépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:
b) kötelező felszerelések és tartozékok:
bd) három darab visszapillantó tükör, amely a vezetőülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást [a közúti járművek forgalomba helyezéséről és forgalomban tartásáról szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 78. § (1)–(2) bekezdése alapján],
be) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást (a két jobb oldali külső visszapillantó tükör egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthető, amely a vezető- és a vezető melletti ülésből is biztosítja a jármű mellett lévő jobb oldali forgalmi sávra történő hátralátást).
Oktatójármű előírt felszerelésének részei a pót-visszapillantó tükrök, beépítésük, felszerelésük nem minősül a jármű átalakításának, nem szükséges átalakítási engedély és egyéb dokumentum.
Az azonban lényeges, hogy a visszapillantó tükröknek a rájuk vonatkozó konstrukciós előírásoknak meg kell felelniük. Melyek ezek?
Mivel a pót-visszapillantó tükrök is a vezetőtérből való kilátáshoz szükséges, közvetett látást biztosító eszközök, az előzőekben részletezett követelményeknek kell megfelelniük.
Vegyük figyelembe, hogy a KRESZ szerint gépkocsivezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során vezetőnek az oktató minősül, ezáltal az általa elfoglalt hely is vezetőtérként kezelendő.
További iránymutatás található a járművezető-képző szaktanfolyamokra kiadott Tantervi és Vizsgakövetelmények „Forgalmi vezetés” fejezeteiben:
„csak olyan vezetéstámogató rendszerek működése engedélyezett, melyek az oktatójármű eredeti típusjóváhagyásában szerepelnek vagy utólagosan hatósági jóváhagyással kerültek beszerelésre és amelyek nem teszik lehetővé az oktatójármű keresztirányú irányításának átvételét.”
Ezzel a feltétellel választ is kapunk az utólagosan felszerelni kívánt eszközökkel kapcsolatban.
Arra azért lehet számítani, hogy a hatóság is csak az előzőekben részletezett előírás szerint jóváhagyott kamerarendszer beépítésére fog engedélyt adni.
Kamera-/monitorrendszer használata
A járművezetőtől elvárt viselkedés a forgalmi helyzetek felismerése, a folyamatos figyelem.
Ennek automatikus megvalósulása a gyakorlati képzés egyik fő feladata. A forgalmi vizsgán is a „pásztázó figyelem” bemutatása, vagy elmaradása lehet a döntő érv a sikeres, vagy sikertelen minősítés mellett.
Lényeges, hogy ne csak a szem, hanem a test is mozduljon a megfelelő irányokba.
A monitort mereven bámuló járművezető nem észleli a holttérben lévő akadályokat, vagy mozgásokat. Tudomásul kell venni, hogy a jármű mozgásának irányába nézés nem hagyható el. Vannak olyan kamerarendszerek, amelyek szoftveresen előállított látóteret mutatnak a monitoron, azt az illúziót keltve, hogy nincs holttér. Az ilyen eszköz valószínűsíthetően nem felel meg az előzőekben említett jóváhagyási követelményeknek.
Lényeges, hogy a leendő járművezető, de az oktató is elsősorban a saját látásában bízzon és a kamera használatát csak kiegészítő segítségként kezelje.
A Tantervi és Vizsgakövetelmények a forgalmi vezetési és manőverezési feladatok ismertetésénél kitérnek a vizsgázó körültekintő figyelmének elvárt bemutatására. Ez akkor teljesíthető, ha a vizsgázónál ez már automatikusan működik és nem a körültekintés bemutatására, hanem a körülötte zajló eseményekre figyel.
https://njt.hu/jogszabaly/1990-6-20-5E
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A42014X0808%2802%29
https://njt.hu/jogszabaly/2005-24-20-0L
https://vizsgakozpont.hu/uploads/2024/dokumentumok/tantervi_es_vizsgakovetelmeny_b.pdf
