Megkezdődött az őzek párzási időszaka – a fokozódik a vadveszély
Nemcsak a nagyvadak élete forog veszélyben a váratlan találkozáskor
Ausztráliától Svédországig mesterséges intelligencia figyeli a vadakat
Országszerte növekvő vadveszélyre figyelmezteti a közlekedőket a rendőrség. Július végén megkezdődött az őzek párzási időszaka, ami augusztus közepéig-végéig tart. Ilyenkor gyakrabban rohannak át az őzek az utakon, és nemcsak az erdős-bozótos területeken kell számítani rájuk, hanem ott is, ahol máskor egyáltalán nem mutatkoznak.
Célszerű ezért a szokottnál is jobban figyelni a vadveszélyre figyelmeztető táblákra, komolyan venni azokat és lassítani. Vadgázolás esetén ugyanis a kárfelelősség azon múlik, hogy az úton haladó kellő óvatossággal vezetett-e.
Sokba kerülhet a vadgázolás, ha kiderül: a sofőr a tábla ellenére nemhogy nem lassított, hanem még gyorsabban is hajtott a megengedettnél. Ebben az esetben meg kell térítenie a vadkárt az illetékes vadásztársaságnak.
Más a helyzet, ha az elvárt óvatossággal haladt, és mégis összeütközött egy nagyvaddal. Ilyenkor a Polgári törvénykönyv veszélyes üzemekre vonatkozó előírásai szerint mindenki viseli a saját kárát: a vadkárt a vadásztársaság, a járműben keletkezett kárt pedig annak üzembentartója.
A rendőrség, a vadásztársaságok és a közútkezelők figyelmeztetése ellenére Magyarországon évente 15-16 ezer vadgázolást jelentenek be, ebből hét-nyolc ezer őz, szarvas és más nagyvad.
Olykor a vadgázolás tragédiával végződik. 10-20 halálos kimenetelű és 100-150 súlyos sérüléssel járó vadbalesetet jegyeznek fel évente Magyarországon.
Az okok jellemzően ugyanazok: az autós megpróbálta kikerülni az eléugrott vadat, de az autója megcsúszott, és az ütközésnek legkevésbé ellenálló felületével – az oldalával – csapódott fának, oszlopnak vagy szemből érkező járműnek. Volt, hogy a sofőr manőverének hála az őz túlélte a találkozást, az autó utasai közül azonban nem mindenki.
Nem magyar jelenségről van szó. A vadgázolás, a vadakkal való ütközés a világ minden táján a közlekedés veszélyes velejárója. És nemcsak a közúti közlekedésnek: Svédországban például nemzetközi összevetésben kiemelkedően magas a vasúti vadgázolások száma, öt-hétezer nagyvad pusztul el évente a síneken.
Közlekedésbiztonsági megfontolásból, valamint a vadkárra, az emberi tragédiákra és a járművekben keletkezett károkra tekintettel világszerte próbálnak megoldást találni a vadak és a közlekedők védelmére.
Mára a legtöbb országban belátták: önmagában a vadveszélyre figyelmeztető táblák kihelyezése kevés. Olyan jelzésekre van szükség, amelyek akkor figyelmeztetik az úton haladókat, amikor tényleg vadak járnak az utak közelében.
És itt kap szerepet az AI. A mesterséges intelligencia már ma is számos országban védi és segíti a közlekedőket és a vadakat egyaránt és a szakemberek szerint még nagy jövő áll előtte ezen a téren is.
Ausztráliában, Új-Dél-Walesben a közelmúltban indult próbaüzemben egy PAWS (Protective Animal Warning System) nevű rendszer hőérzékelő és optikai kamerákkal figyeli a Monaro Highway egyik veszélyes szakaszát, Cooma közelében. Megtanították a mesterséges intelligenciát a kenguruk, szarvasok és más arra rendszeresen súlyos közlekedési veszélyhelyzeteket előidéző nagyvadak azonosítására.
Ha az AI a közlekedésre veszélyes állatot azonosít a közelben, azonnal bekapcsolja az út menti figyelmeztető rendszert.
A fejlesztők szerint a rendszer már a tesztüzem alatt nagy pontossággal ismerte fel a „veszélyes állatokat”, az autósok pedig hamar megtanulták, hogy az AI-támogatott vadveszélyt jelző rendszer komoly figyelmeztetés, ezért tényleg érdemes lassítani, ha megszólal.
A Volvo nagytestű állatok felismerésére kínált AI-támogatott rendszerét (Large Animal Detection) kifejezetten a Svédországban nagy számban előforduló jávor- és gímszarvas-gázolások megelőzésére fejlesztették ki, de felismeri a rénszarvast, a lovat és a tehenet is.
A vadgázolást megelőző technika lelke a jármű hűtőrendszerébe és a szélvédő mögé épített radar- és kamerarendszer, amely éjjel-nappal lát, és akár 100 km/h-s tempó mellett is képes azonosítani a veszélyes közelségben lévő vadat. A rendszer figyelmezteti a sofőrt, automatikusan csökkenti a sebességet, és készenlétbe helyezi a vészfékasszisztenst is.
Az AI-támogatás azonban túlságosan svédre sikerült: kiderült, hogy a rendszernek a földrajz és a biológia még nem az erőssége. A nagyvadfelismerő rendszerrel felszerelt Volvo Ausztráliában képtelen volt veszélyes vadként azonosítani a kengurut.
A jövő minden az egyre okosabb utak és járművek közti AI-támogatott adatátvitel lesz. Az erdős-bozótos területeken átvezető utak mentén és az erdőkben telepített vadkamerák és különféle érzékelők adatai alapján a mesterséges intelligencia már ma is képes azonosítani az állatokat, és egyre pontosabban megjósolja már a mozgásukat is.
Ha a vadak az út felé indulnak, a rendszer figyelmezteti a közlekedőket: szöveges üzenetet írhat az út menti táblákra, vagy csak fényjelzést adhat rajtuk keresztül, de SMS-t vagy másfajta üzenetet is küldhet a közelben autózóknak.
Mert mindenkit hazavárnak! A vadakat is!
