Tíz év alatt alig csökkent a halálos kerékpárbalesetek száma Európában
Ösztönzik a kormányok kerékpározást, de hol maradnak a fejlesztések?
Kerékpárút-építés helyett sebességkorlátozások és útburkolat-javítások?
Alig csökkent az elmúlt évtizedben az évenként közlekedési balesetben meghalt kerékpárosok száma az Európai Unióban az ETSC Európai Autópálya- és Túramérnöki Szabályozási Központ jelentése szerint. Ez a már önmagában is elszomorító adat.
Még inkább az lesz, ha hozzátesszük: ezzel egy időben a gépkocsivezetők baleseti halálozási aránya lényegesen gyorsabban csökkent, döntően azért, mert személygépkocsik biztonságosabbak és folyamatosan fejlődnek a biztonságot növelő vezetést támogató rendszerek, amik sok balesetet segítenek megelőzni.
A számok nyelvén: 2014 és 2024 között a kerékpárosok halálozása mindössze 8%-kal csökkent – ez átlagosan évi 0,5%-os mérséklődést jelent. A gépjárművel közlekedők halálozási aránya eközben évi 2%-kal, tehát négyszer gyorsabban.
Csak 2024-ben 1926 kerékpáros halt meg az EU útjain
Az ETSC Európai Autópálya- és Túramérnöki Szabályozási Központ jelentése sürgeti a gépjárművek sebességének csökkentését a városi utakon, továbbá a biztonságos kerékpáros infrastruktúra kiépítését a kerékpárral közlekedők biztonságának jelentős javítása érdekében.
A szervezet jelentése mások mellett emlékezteti az Európai Unió és a tagállamok döntéshozóit: ahhoz, hogy az EU 2030-ra teljesítse a közúti halálesetek felezésére vonatkozó célkitűzését (a 2019-es állapotokhoz képest), a kerékpárosok esetében évi 6,5 százalékkal kell csökkenteni a kerékpáros baleseti halálesetek számát.
Néhány további elgondolkodtató adat:
A kerékpáros halálesetek 64 százaléka gépjárművel ütközés miatt következik be.
2014-2024 között 12%-kal nőtt a balesetekben súlyosa megsérült kerékpárosok száma.
Egyes országokban a kerékpárosok sérülésével járó balesetek kevesebb, mint 10% jelenik meg a statisztikákban.
A statisztikák (még, ha azok nem is minden tagállam esetében megbízhatók) szerint a kerékpáros halálesetek 44%-át személyautók okozzák, míg a tehergépjárművek 9%-áért, a furgonok pedig 7%-áért felelősek.
A gyalogosgázolások kapcsán már többször írtunk arról: több mint kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy a gyalogos meghal, ha a gázolás 50 km/h sebességgel történt, mint ha csak 30 km/h-val. Ugyanez érvényes a kerékpárosokra is. Ezért vezetnek be egyre több európai város belső útjain 30 km/h sebességkorlátozást.
Nemcsak az autósok a felelősek a kerékpáros balesetekért!
A statisztikák szerint a halálos kerékpáros baleseteket közel harmada „egyjárműves baleset”, azaz kerékpárost nem lökte vagy sodorta el, nem lökte fel autó, motor, se más nagy méretű és/vagy gépi hajtású jármű.
Elestek, járdaszegélynek futottak, úthibába szorult a kerekük. Ilyen és hasonló okok miatt hal meg majd minden harmadik biciklis az Európai Unióban. Ezek a balesetek megfelelő minőségű, azaz akadálymentes és a gépjárműforgalomtól elkülönített kerékpárút-hálózat kiépítésével azonban megelőzhetők lennének.
Az ETSC Európai Autópálya- és Túramérnöki Szabályozási Központ szerint roppant veszélyes, hogy miközben az európai kormányok közegészségügyi, környezet- és klímavédelmi megfontolásokból kerékpározásra ösztönzik polgáraikat, sok országban eközben elmulasztják vagy folyamatosan halogatják kialakítani az ehhez szükséges infrastruktúrát.
Az ETSC szerint ez a gyakorlat már-már a felelőtlenséggel határos.
Nem kérhetjük meg az embereket, hogy kerékpározzanak, ha közben magukra hagyjuk őket a veszélyes és gyorsan mozgó gépjármű-forgalomban – írták a jelentésükben.
A biztonságos kerékpáros infrastruktúra kiépítése azonban idő- és még inkább költségigényes. Különösen a városokban, ahol többnyire nincs szabad hely önálló kerékpár-sávok és utak kialakítására, ahol csak a már létező közlekedési felületeken osztozhatnak a különböző közlekedési módok.
Azért erre is van megoldás!
A településeken (főleg a belvárosi területeken) rövid távon a legegyszerűbben és Európa-szerte (nálunk is) mind több helyen alkalmazott kerékpáros-biztonságot növelő megoldás a sebességkorlátozás, annak szigorú és következetes betartatása.
A 30 km/h-s zónák kiterjesztése lakóövezetekben és iskolák közelében azonnal javítja a kerékpárosok esélyeit – ehhez nem kell évekig tartó infrastrukturális beruházás. Elég néhány közlekedési tábla és sebességmérő. Ezek együtt is jóval olcsóbbak, mint amekkora egy baleset társadalmi ár/értéke.
Nagyban növeli a kerékpárosok biztonságát és ezzel a bringázási kedvet is, ha rendszeresen karbantartják az útburkolatot. És ennek az autósok és a gyalogosok is örülnének.
Fontos, és inkább odafigyelés, intelligens tervezés, mint sem pénz kérdése, hogy az útkereszteződéseket úgy alakítsák ki, hogy a kerékpáros ne kerüljön ki a gépjárművek látóteréből. Sokszor azért történnek balesetek, mert a járművezetők nem látják a tükreik holtterében álló, haladó kerékpárosokat.
Amit viszont minden kerékpáros megtehet az ETSC javaslata szerint:
Viseljen bukósisakot. Kutatási adatok szerint a sisak 51%-kal csökkenti a fejsérülések és 72%-kal a halálos fejsérülések kockázatát.
Legyen mindig látható a többiek számára. Fényes, visszaverő ruházat, első és hátsó lámpa – nappal is. A láthatóság az egyik legolcsóbb életbiztosítás.
Kerülje a holttereket. Teherautók, buszok mellett soha ne menjen előre a piros lámpánál!
E-kerékpáron fokozott óvatossággal. Az elektromos rásegítés magasabb sebességet jelent – de nem javítja a reflexeket, sem az útburkolatot. A veszély tehát ugyanakkora, mint hagyományos hajtású kerékpáron, a nagyobb sebesség miatt azonban kevesebb idő lesz az elkerülő manőverekre. (Ez lehet az oka, hogy az e-kerékpárosok körében több országban is nő a halálos balesetek száma.)
Az idős kerékpárosok különösen veszélyeztetettek. A halálozási arány 80 év felett meredeken emelkedik Európában! Ez ne legyen érv az idősek kerékpározása ellen, legyen inkább figyelmeztető jel, hogy nekik még óvatosabbaknak kell lenniük.
