Városban jártunkban-keltünkben, ahogy tanítványunkkal rójuk az utcákat, akaratlanul is rápillantunk egy, egy furgonra festett „kiabáló” reklámszövegre. Nem kizárt, hogy egy autóüveges autójának feliratán megakad a szemünk a KAMERA KALIBRÁLÁS szolgáltatás hirdetésére. Az is lehet, hogy autónkon már kellett szélvédőt cserélni és a műhely kéretlenül is (mert a biztosító elvárja) elvégzi a kalibrálást. Viszonylag új dolog ez, 2010-2015 között vált már gyártói előírássá a kalibrálás és lett a szervizműveletek egyik alapművelete szélvédőcserénél.
Arra a kérdésre, hogy „Mit kell kalibrálni egy kamerán?” adunk írásunkban választ.
A vezető- és vezetéstámogató rendszerek a közlekedésbiztonság fontos letéteményesei, feladatuk – a lehetőségekhez mérten – a balesetek megelőzése, elkerülése, nemkívánatos hatásuk mérséklése. Az asszisztensek sokfélék, alkalmazásuk fokozatosan vált törvényes előírások alapján kötelezővé, ma már többségük minden gépjármű, személyautó és haszonjármű biztonsági rendszerének részét képezi. Összefoglaló megnevezésük: ADAS betűszó, mely az angol Advanced Driver Assistance Systems kifejezésből ered.
Forrás: SEKURIT
Az ADAS angol rövidítés, és már nálunk is közismert. A fejlett vezetőtámogató rendszerek megnevezése, gyűjtőfogalma; az autóiparban a 2000-es évek elejétől kezdve használják. Az ADAS körébe számos asszisztensrendszer tartozik. Ezek sorában több alkalmazás előre néző kamerát igényel. A mai technikában igaz, hogy minden kamerás rendszer ADAS, de nem minden ADAS kamerás.
Az első asszisztensrendszerek, melyek kameraalapúak voltak:
2003 – Toyota Celsior / Lexus LS (Japán / USA), sávelhagyás-figyelmeztetés.
2005 – Honda Inspire / Accord (Japánban), sávelhagyás-figyelmeztetés, ACC.
2008 – Volvo S80, vezető-éberségfigyelés és sávelhagyás-figyelmeztetés.
2009 – Mercedes-Benz E-osztály (W212), sávelhagyás és sávtartás, tábla felismerés sztereokamerával.
2010 – BMW 5-ös sorozat (F10), sávelhagyás és sávtartás, automatikus vészfékezés, táblafelismerés.
Az európai Euro NCAP biztonsági értékelések 2010 után egyre inkább támogatták az ADAS rendszerek, főként az automatikus vészfékezés elterjedését, így ettől kezdve rohamosan nőtt a kamerás rendszerek alkalmazása.
A kamerának célirányosan sok mindent kell látnia:
az útburkolati jeleket, azokat felismerve és megkülönböztetve,
a közlekedési táblákat felismerve, azonosítva,
a közlekedőket, autókat, gyalogosokat, kerékpárosokat és a mikromobilitás eszközeit használókat,
éjszakai viszonyok között az elhaladó és szembejövő járműveket, helyzetüket azonosítva.
A kamera részt vesz az aktív kormányzásban (sávtartás), a vészfékezésben (akár önállóan is), adaptív tempomat működésében, fényszórók vezérlésében. Bizonyos feladatokat önállóan lát el, más feladatokban fontos közreműködő szerepet játszik más szenzorokkal, mint például a radarral. A kamerának nemcsak az a feladata, hogy azonosítsa a különféle objektumokat, hanem hogy meg tudja határozni azok pozícióját is a járműhöz képest. Fontos, hogy pontosan tudja, hol a gyalogos, hol vannak sávelválasztó vonalak, pontosan hol van sötétben a szemben érkező jármű azért, hogy a fényszóró mely szegmensét kell kikapcsolnia, hogy ne vakítsa el a szembejövőt.
A szélvédő mögé, a szélvédőre szerelt kamerának az újrakalibrálására azért van szükség, mert a kamera optikai tengelye az új szélvédőre szerelve, az üveg jellemzőinek és beültetésének problémái, kiváltképpen a kameratartó konzol hibái, a felragasztási helyzet pontatlansága miatt eltérhet az eredeti (első) gyári kalibrálásnál megadott pozíciótól. Ez azt jelenti, hogy a kamera által látott személyek, tárgyak, jelzések gépjárműhöz vett valós térbeli helyzetét tévesen adja meg az illetékes irányító-egység feldolgozószoftvere számára. A járműgyártók előírása szerint a kamera le- és felszerelése és a szélvédő cseréje után a kamerát újra kell kalibrálni.
A műszaki megoldások döntő többségénél a kameratartó konzol – így kapjuk meg az új szélvédőt – magán a szélvédőn helyezkedik el, ebbe kell visszahelyezni a kamerát. A tartók gyártói felhelyezésének pontossága – ellenőrzési hiányosságok miatt – nagy szórást mutat. Ez azt okozza, hogy megváltozik a kamera pozíciója, vagyis a kamera által érzékelt objektumok gépkocsihoz vett térbeli pozícióját tévesen azonosítja.
Mi szükséges ahhoz, hogy a szélvédőcserét követően a fejlett vezetőtámogató rendszerek a gyártói előírásoknak megfelelően működjenek?
A kamera kalibrálása során általában három szöget határozunk meg, vagyis azt a pozíciót, amiben a kamera a térben elhelyezkedik (1. ábra).
1. ábra
Kétféle kalibrálási eljárást különböztetünk meg:
Statikus: ebben az esetben OBD diagnosztikai eszközre, illetve egy kalibrálóállványra van szükségünk, amit az autó elé kell helyeznünk.
Dinamikus: ebben az esetben OBD diagnosztikai eszközre van szükség, maga a kalibrálás egy országúti vezetési ciklus alatt fog megtörténni.
A járműgyártó határozza meg, hogy melyik kalibrálási eljárás szükséges az adott autóhoz. Néhány esetben mindkettőt végre kell hajtani, de vannak olyan esetek is, amikor van lehetőség választani a kettő közül. Segítségül hívhatjuk a diagnosztikai kalibráló eszközt, például a TEXA műszerét, mely részletes leírással szolgál arról, hogy melyik eljárást kell alkalmazni és milyen követelményeket kell figyelembe venni.
Statikus kalibrálások esetén egy járműgyártók által meghatározott fekete-fehér mintaképet kell beállítani a jármű elé. A kalibrálóállványok közül a modern megoldás a digitálisminta-megjelenítés (2. ábra).
2. ábra
A kalibrálás elindítását követően megkapjuk az eredményeket, amelyeket jegyzőkönyvként is el tudunk menteni. A táblázatban (forrás: Garagent) láthatjuk, hogy mi az a három szögérték, amit a kamera felvett a kalibrálást követően. Jelen példánk esetében láthatjuk a jobb szélső oszlopban a referencia-tartományt is. Ez az a sáv, amin belül a kalibrálás végeredménye elfogadott.
Táblázat: Az előre néző kamera kalibrációja
A táblázatban szereplő referencia tartományon belül tud felvenni elfogadható értéket a kamera. Ha a megadott tartományon kívül esik a kamera pozíciója, akkor a kalibrálás sikertelen lesz, és a vezetőtámogató rendszerek nem fognak működni, hibakód kerül a rendszerbe. Ebben az esetben fizikailag kell változtatnunk a kamera pozícióján. Ha erre nincs lehetőség, akkor ki kell cserélni a szélvédőt, mert a kameratartó nem tudja biztosítani a kalibrálási tartományt. Gyakran lehet találkozni ilyen esetekkel is, ez már a hibás szélvédőkategória, ebben az esetben a gyártók garanciálisan cserélik újra a szélvédőt.
Mi történik akkor, ha a kamera hibás információkat továbbít a helyzetelemző programoknak?
A rendszer nem fog pontosan működni és hibák léphetnek fel.
Indokolatlan rendszerbeavatkozás esetén a jármű túl korán jelez, fékez, nem észszerűen avatkozik be a kormányzásba. Intelligens fényszóró esetén vakítja a szembejövőket a jármű távolsági fénye. Ezeket a problémákat a járművezetők nagy része nem tudja összekötni a kalibrálás hiányával, mert nem is tudja, hogy kellett volna. Általában elkönyveli a rendszer „tudatlanságának” és együtt él vele, vagy kikapcsolja a rendszert.
Ha a járműtulajdonos furcsaságokat tapasztal autója viselkedésében a korábbiakban megszokottal szemben, a kalibrálás szinte minden esetben megszünteti a problémát.
Előfordulhat az is, hogy a hibás adatok miatt a jármű túl későn fog beavatkozni, ebben az esetben akár egy ütközés, baleset is elkerülhető lett volna. Természetesen arra is megvan az esély, hogy a szélvédőcserét követően olyan kismértékű változás következik be, hogy ez nem befolyásolja a rendszerek pontos működését, azonban erre alapozni nagy felelőtlenség.
Tragédiához vezető tévhitek
Szélvédőcserét követően a kalibrálás elmulasztása esetén az esetek nagy hányadában nincs hibajelzés a műszerfalon, és a rendszerek is működnek. Csak akkor keletkezik hibakód a rendszerben, ha a kameráról lehúzzák az elektromos kábelét. Az autó nem „tudja”, hogy szélvédő lett rajta cserélve, így nem is kéri a kalibrálást. A visszacsatlakoztatást követően a hiba aktív marad, nem törölhető mindaddig, amíg a kalibrálás végrehajtásra nem kerül. Égő visszajelző lámpával az autó nem vizsgáztatható!
A kamerakalibrálás hiánya sokkal nagyobb problémákat okozhat, mint azt gondolnánk!
A „jó lesz az úgy, ahogy van” és e hanyagság következtében bekövetkező tragikus baleset nagyon szorosan összefüggenek.
A közlekedési bűntények közé sorolják azt, ha az autó biztonságirendszer-hibával közlekedve okoz balesetet. Az üzemeltető gondatlanságának tudják be. Van ez tovább is? Van! A szerviznek felróható, hogy nem végzett el egy rendszerkalibrációt, és így a balesetelemzésnél akár bűnrészes is lehet.
2024 májusától már csak úgy lehet az EU-ban forgalomba helyezni új személygépjárművet, hogy rendelkezik a jogszabályban rögzített vezetéstámogató rendszerekkel, ami azt vonja maga után, hogy kameraszenzor biztosan van ezekben az autókban. Ezek a rendszerek biztonsági rendszernek számítanak, tehát mindenképp működniük kell az autóban. Ezekben az autókban már EDR (Event Data Recorder), vagyis balesetiesemény-adatrögzítő is van, mely a vezetőtámogató rendszerekkel kapcsolatos információkat is rögzít. Ezekhez az adatokhoz a biztosítótársaságok is hozzáférhetnek. Nem megfelelőség esetén a díjkifizetést is megtagadhatják, esetleges hosszas jogi folyamatokat vonva maga után.
