A száguldó sportautó lelökte a felüljáróról a szabályosan közlekedő Toyotát
A magyar joggyakorlatban a szigorú büntetéshez tragédiának kell történnie
Számos országban már gyilkosságként kezelik a veszélyes száguldozást
Ketten meghaltak, négyen megsérültek április 10-én késő este Budapesten, a Váci út Göncz Árpád Városközponton átívelő felüljáróján – légvonalban pár száz méterre az ORFK székházától egy sportautó szabálytalan előzés közben négy másikkal ütközött. Az egyik átszakította a felüljáró védőkorlátját és a mélybe zuhant.
A rendőrség tájékoztatása szerint az Újpest irányából nagy sebességgel a belváros fel tartó Audi R7-es már a felüljárón kezdett előzésbe. Akkor még szándékosan tért át a szemközti sávba, ám a szembejövők miatt hirtelen kormánymozdulattal visszakellett térnie a saját oldalára. Ekkor azonban két autóval ütközött és a sofőr elvesztette uralmát a jármű felett. Emiatt átsodródott a szemközti sávba, ott frontálisan ütközött egy szabályosan közlekedő Toyotával, amit lelökött a felüljáróról a Róbert Károly körútra. Aztán az Audi még egy járművel ütközött.
A rendőrség helyszíni felvétele itt megtekinthető.
A balesetben az Audi egyik utasa, egy 35 éves török állampolgárságú férfi (a sofőr unokatestvére) és a Toyota 66 éves vezetője vesztette életét.
Másnap a rendőrség sajtótájékoztatóján már nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy az Audi versenyzett egy másik autóval, ami a baleset után továbbhajtott.
A balesetet okozó Audi RS7 egy nagyteljesítményű luxus sportautó volt, amely a katalógusok szerint „a brutális erőt ötvözi a modern technológiával és az elegáns kialakítással”. Nem egy klasszikus városi autó. Teljesítménye meghaladhatja a 600 lóerőt, az ára 50-60 millió forint körül mozog, extrák nélkül.
Tulajdonosa egy magyarországi lakcímmel rendelkező török állampolgár, akinek éttermi és autós érdekeltségei is vannak Budapesten, és rajong a nagy, gyors luxusautókért, épp eladni készült a balesetben érintett autót is. Nemrég 29 millióért hirdette.
A török férfit a rendőrség halált okozó közúti veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását. Az ügyészség ezzel kapcsolatban azt közölte:
„A gyanúsított nagyfokú felelőtlen és szándékos veszélyeztető magatartást tanúsított, ami a személyi körülményeit is figyelembe véve megalapozza a bűnismétlés veszélyét. A letartóztatás alkalmazása ennek kizárására is szükséges.”
A török sofőr nem tett vallomást, ellenben felajánlott 30 millió forintot óvadék gyanánt, ha szabadlábon védekezhet. A bíróság ezt elutasította és letartóztatta.
Nem ez volt az első eset az utóbbi években, amikor illegális utcai verseny, vagy annak tűnő manőverek miatt tragédia történik a fővárosi utakon. A két legemlékezetesebb a Dózsa György úti eset, amikor egy ismert celeb sport Mercedesével 50 helyett 135–140 km/h-val száguldva belerohant egy előtte szabálytalanul balra kanyarodó másik autóba. Évekkel később az elsőfokú bíróság 4 év szabadságvesztésre ítélte, amit másodfokon – a idő múlására tekintettel – 3 év 6 hónap letöltendő fogházbüntetésre mérsékelték.
2023. júliusában három, egyenként is több száz lóerős autó spontán versenye közben egy kerekpáros lelte halálát az Árpád-híd járdáján. A versengő autók egyike, egy több mint 600 lóerős Mercedes vezetője – akik kikapcsolt memetstabilizátorral vezetett – elvesztette uralmát a járműve felett és a szalagkorlátot áttörve a járdára csapódott épp akkor, amikor egy kerékpáros ott haladt el.
Mindkét eset hatalmas felháborodást váltott ki. Hétköznapi autósok, szakértők és politikusok a jogszabályok szigorítását sürgették. Szigorúbb fellépést azokkal szemben, akik tudatosan és rendszeresen semmibe veszik a közlekedési szabályokat, mert nekik meg sem kottyan a pár tízezer forintos bírság. „Kapjanak olyan büntetéseket, érveltek, ami már nekik is fáj!”
A rendőrség az Árpád hídi tragédia után két hét alatt több mint 400 gyorshajtót mértek be a híd kellős közepén. Annak ellenére, hogy pontosan lehetett tudni, hogy a tragédia miatt akciózik a környéken a rendőrség.
2024. őszén Budapest 26 új sebességmérő kamerát állított rendszerbe a főváros illegális autóversenyek szempontjából legveszélyeztetettebb útjain és csomópontjaiban. Ezek az első hónapban több mint 52 ezer gyorshajtást rögzítettek.
Csak a Váci úton és a budai alsó rakparton egy év alatt tucatnyi illegális versenyt szakított félbe a rendőrség. Előfordult olyan eset is, amikor a versenyre gyülekezőket több száz fős szurkolótáborukkal együtt sikerült „programváltoztatásra bírni”.
Mindez azonban kevés volt. Az interneten, de mind gyakrabban az utcán spontán szerveződő lóerő-fitogtató akciókat a rendőrség nem mindig képes megakadályozni.
De nemcsak az illegális versenyek miatt történnek tragédiák. Emlékezzünk a győri tragédiára, ahol egy 535 lóerős az Aston Martin sofőrje – ő tudja miért – kicsit nagyobb gázt adott a kelleténél, amitől a Forma 1 versenyeken safety carként is használt bivalyerős másfél tonnás autó kitört.
Egy idős asszony halálát okozva a közeli buszmegállóba csapódott.
Magyarországon a jog nem nevesíti önálló bűncselekményként az illegális utcai versenyzést – és szakértők szerint emiatt nem is lehet elég hatékony a magyar rendszer. A legsúlyosabb esetekben is csak „közúti veszélyeztetés”, illetve „közúti baleset gondatlan okozása” miatt indulhat eljárás a gyanúsítottak ellen.
Ha bizonyítható az illegális versengés és az halálos kimenetelű balesethez vezet a vétkes sofőr 5–10 év börtönbüntetéssel számolhat. Mellette akár végleges hatályú járművezetéstől eltiltásra is. A bíróságok általában alkalmazzák is az eltiltást. A börtönbüntetés még a legvagányabb száguldozók számára is túl nagy ár a városi száguldozásért, főleg, ha még a szabadulás után sem vezethetnek legálisan.
Ám ehhez be kell következnie a tragédiának, a hatóságok csak az után léphetnek fel visszatartó erővel bíró szigorral az utcai rodeózók, ámokfutók és illegális versenyzőkkel szemben.
Európa, az Európai Unió mind több országa már túllépett ezen a gyakorlaton. Számos országban önálló büntetőjogi tényállás lett az illegális országúti versengés és a súlyos esetekben akár az elkövető autóját is elkobozhatják – Ausztriában 2024 óta már a helyszínen lefoglalhatják a járműveket.
A törvény szigora így még azelőtt éri el a száguldozókat, hogy balesetet okozhattak volna. Hogy valakinek meg kellett volna halnia miattuk.
Németországban nemcsak azt büntetik, aki illegális versenyeket szervez vagy ilyeneken részt vesz, hanem azt is, aki egyedül hajt kirívóan nagy sebességgel. És a legsúlyosabb eseteket a bíróságok már nem is közlekedési bűncselekmények, hanem az emberöléseknél alkalmazott logika és szempontok alapján ítélik meg.
Nemrégiben a ludwigsburgi bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy sofőrt, akit bűnösnek talált két fiatal nőnek egy illegális versenyen bekövetkezett haláláért.
A jogosítvány vagy az autó elvesztésének a lehetősége a külföldi tapasztalatok szerint olykor nagyobb visszatartó erővel bír a bírságnál. Gyakran még a baleset esetén kiszabott rövid időtartamú börtönbüntetésnél is.
A WHO és az OECD is kombinált megoldásokat javasol azoknak az országoknak, ahol kihívást jelentenek az illegális versenyek. A gyakoribb sebességmérés csak egy megoldás és messze nem old meg minden problémát. Sokszor úgy versenyeznek (a Váci úton is) nagy teljesítményű autók, hogy két lámpa között épp, hogy csak túllépik a megengedett sebességet. Azt mérik össze ki gyorsul gyorsabban. Ám, ha egy padlógázzal gyorsuló több száz lóerős autó kitör, megcsúszik, kátyúba szalad, annak következményei a belvárosban már kiszámíthatatlanok.
Ami a leginkább sikerrel kecsegtet, ha nem épülnek versenyzésre alkalmas városi utak, a meglévőket pedig forgalomcsillapító megoldásokkal értéktelenné tennék a lóerő szerelmesei számára. És ha a rendőrség rendszeresen ellenőrzi azokat, akiket eltiltottak a vezetéstől, hogy ne érje meg jogosítvány nélkül se vezetni.
