Túl nagy teher lenne az autósokra és nem bizonyítottak az előnyei.
Az Európai Parlament előtt még újra előjöhet a szigorítási javaslat.
Az ÉKM a jövőben sem támogatja az évenkénti vizsgáztatás tervét.
Elutasította az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsa az Európai Bizottság azon javaslatát, ami kötelezővé tette volna a 10 évesnél idősebb személy- és kisteherautók évenkénti műszaki vizsgáztatását. Így maradhat a mai gyakorlat, a kétévenkénti műszaki vizsga, ami jelentős plusz anyagi tehertől kíméli meg a gépjármű-tulajdonosokat.
Az ÉKM közleményében hangsúlyozta: a 10 évnél idősebb személy- és kisteherautók ma érvényes műszaki vizsgáztatási gyakoriságának az Európai Bizottság által javasolt módosítása anélkül róna jelentős költségeket a gépjármű-tulajdonosokra, hogy az intézkedésnek bizonyítható érdemi és pozitív hatása lenne a közlekedésbiztonságra vagy a légszennyezettségre.
A tárca ezért üdvözölte, hogy a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács kivette a Bizottság által beterjesztett „műszaki alkalmassági csomagból” az évenként vizsgáztatásra vonatkozó előterjesztést, és hogy ez által maradhat a kétéves kötelező vizsgaperiódus. Nem kell a 10 évesnél öregebb autókat évente felkészíteni a műszaki vizsgára és levizsgáztatni.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium a Tanács döntése után kiadott közleményében ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: a végleges jogszabályt majd az Európai Parlament alkothatja meg. A műszaki vizsgáztatás gyakoriságának kérdése a parlamenti vitában újra napirendre kerülhet.
Az ÉKM azonban az EP előtt is azt az álláspontot képviseli majd, amit eddig is, hogy maradjon a kétévenkénti műszaki vizsgáztatás gyakorlata.
Jelenleg az Európai Unióban a személyautóknál és a kisteherautóknál (M1 és N1 kategóriákban) a forgalomba helyezéstől számított 4. év után kell műszaki vizsgára vinni a gépjárműveket, majd azt követően kétévente. A nehéz-tehergépjárművek és buszok (N2, N3, M2, M3 kategóriákban.) esetében a minimum szabály évenkénti vizsgát írt elő.
Az Európai Bizottság indoklása szerint egyebek között azért lenne szükség az EU-ban egy új Műszaki Alkalmassági Csomagra, mert az idősebb járművek gyakrabban hibásodnak meg, gyakrabban érintettek balesetekben, több lehet köztük a magas károsanyag-kibocsátása miatt környezetszennyező. Úgy vélték, a gyakoribb vizsgáztatással a balesetveszély és a környezetterhelés is csökkenthető lenne.
A „csomag” emellett több javaslatot is tartalmaz az ellenőrzés modernizálásával, a közlekedéssel kapcsolatos adatkezelés digitalizálására, az árufuvarozásban még mindig gyakori kilométeróra-manipulációk visszaszorítására és a hatóságok közti adatcsere felgyorsítására.
A csomag számos elemét támogatják is a tagállamok. Azonban az éves vizsgakötelezettség bevezetése nemcsak Magyarország szerint róna túlzott költségeket a járműtulajdonosokra. Egyfelől ezért utasította el azt a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács. Másfelől azért, mert a gyakoribb ellenőrzés részben olyan mérési eljárásokra és módszerekre építene, amelyek „még nem kellően megbízhatóak és nem is használják azokat széles körben”. Amelyektől Bizottság is csak a jövőben vár jelentős méréshatékonyság-növekedést.
Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a bizottsági vita és az Európai Parlament döntésétől függetlenül a gépjárművek mindenkori műszaki állapotáért továbbra is a tulajdonosok, üzembentartók felelnek, akármilyen gyakorisággal kell is a járművüket kötelező hatósági vizsgára vinniük.
A bírói gyakorlatban is egyre inkább nő a jelentősége annak, hogy a jármű milyen műszaki állapotban volt a baleset idején, ha a szakértői vizsgálatok azt mutatják ki: a baleset megelőzhető, illetve a következményei enyhíthetők lettek volna gondosabb karbantartással vagy azzal, ha a sofőr nem hagyta volna figyelmen kívül a jármű műszaki hibát jelző, beavatkozást kérő rendszereinek a jelzéseit.
Magyarországon nem kötelező a téli gumi használata, ám „vastagabban fog a bíró tolla” akkor, ha a tárgyalóteremben a szakértő bebizonyítja, nyári gumikkal elkerülhetetlen, téliekkel azonban megelőzhető lett volna a baleset.
Ha autója hibát jelez vagy vezetés közben „nem úgy viselkedik” ahogy megszokta vagy ahogy kellene, nézesse át szakemberekkel.
Ma már az autók fedélzeti számítógépei mindent rögzítenek. Egy baleset után mindent elárulnak hatóságoknak. Gyorsan kiderülhet a baleset okozójáról, ha az autója már jó ideje kormányhibát jelzett, de ő ezt figyelmen kívül hagyta, és súlyos árat kell fizetnie annak, akiről kiderül, a javíttatás halogatásával, a műszerfalon megjelenő figyelmeztetések negligálásával is szerepet játszott a balesetben.
