Már néhány éve olvashatjuk, hogy szakértők, szakújságírók, de maguk az autósok is elégedetlenségüket fejezik ki a vezetői kezelőszervek bonyolult elérését és magát a kezelését illetően is.
„Régen gombokkal, kapcsolókkal egyszerűen és gyorsan tudtuk beállítani a kívánt funkciót, ma ezt érintőképernyőn futó videójáték labirintusában tudjuk megtenni ezt, miközben nem kis sebességgel haladunk az országúton.” – nagyon jól fogalmaz egy elégedetlenkedő.
2005-ös modellév Volvo V70
Gyártói közreműködéssel figyelemelterelés az autóban, avagy amikor a kezelés veszéllyé válik.
„Amikor napjainkban beülünk egy új konstrukciójú autó vezetőülésébe, különösen a villanyautókéba és felgyullad körülöttünk a színes fénykavalkád, majd fényjáték, akár két nagy monitor és kisebb kijelzők, elfoghat bennünket az érzés, egy játékteremben érezzük magunkat.” állapítja meg a legnagyobb német autóklub, az ADAC elemzője, majd így folytatja: „Alig maradtak gombok, a kijelzők egyre nagyobbak, egyre bonyolultabb a kezelés, a figyelemelterelés már veszélyes mértékű. A funkciók túlburjánzása túlterheli a vezetőket.”
Azt mondják az autógyártók, hogy a fizikai gombok kora lejárt. A modern járművek annyi funkciót kínálnak, hogy ezek már nem kapcsolhatók egyenként be és ki külön gombokkal, főleg nem úgy, hogy mind könnyen elérhető legyen a vezető számára, és esztétikusan legyen elrendezve a műszerfalon. Ebbe bele kell törődni! Valóban bele kell törődni?
Az autóipar azzal érvel, hogy ezt a kort éljük, ez az igény, a kezelés még intuitívabb. Hiszen mindenki ismeri az okostelefonok kezelését. Ez a megállapítás leginkább a fiatalokra vonatkozik, nyuggerekre, de még az ötven felettiekre biztosan nem.
A digitális menükben és almenükben való keresgélés nem ritkán veszélyesen hosszú időre vonja el a figyelmet a forgalomról.
Az ADAC autótesztje, amely évente több mint 100 jármű kezelhetőségét vizsgálja meg alaposan, aggasztó helyzetet mutatnak. A legújabb modellek kezelése sok esetben még rosszabb lett. A tesztek tartalmazzák a kezelhetőség értékelését is, míg 2019-ben az ide vonatkozó részpontszám átlaga még 2,3 („jó”) volt, 2022-re 2,6-ra („megfelelő”), 2025-re pedig 2,7-re romlott – több járműnél akár 4,0-s értékkel is.
Ennek okai:
az egymásba ágyazott menük,
a túl sok és szétszórt funkció,
a túl kicsi érintőfelületek,
a lassú reakcióidők és
a kijelzők tükröződése.
Kép: https://www.vibilagare.se/
Egyes gyártók szeretnek ilyen tréfát is űzni velünk: egy távoli „over-the-air” programfrissítés után a nehezen betanult kezelési útvonalak egyik pillanatról a másikra megváltoznak. Ez pedig még hosszabb kezelési időt és még nagyobb figyelem dekoncentrációt jelent és elvonja a figyelmet az útról.
Nyomógombokkal kiegészített érintőképernyő
A gyártóknál a dizájn- és költségszempontok kerülnek előtérbe. Sokszor már a tükrök és a kormány állításához sincsenek fizikai gombok, és még ezekhez is képernyőmenükben kell keresgélni? A kormányon mit keresnek az érintésérzékeny felületek, ha nem lehet őket vakon megnyomni, és gyakran mellényúl az ember?
Hogy van ez kérem: okostelefon használata tilos, az autós tablet – mert az óriás képernyők ennek számítanak – megengedett?
Egyes gyártóknál az érintőképernyős kezelés végletekig fokozott. Ki teszi ezt ennyire nehézzé? Egy téves, átgondolatlan gyártói filozófia, újdonsághajhászás.
Egyes modellekben még a szellőzőrostélyok sem állíthatók már manuálisan. A VW ID.7-ben, a Porsche Taycanban, a Tesla modelljeiben és sok kínai autóban ez kizárólag a képernyőn keresztül lehetséges. Nio: a külső tükrök állításához körülményesen végig kell navigálni a menükön.
Az Euro NCAP lépett!
Az, hogy ez így nem folytatódhat tovább, azt az Euro NCAP – az autók biztonságát értékelő konzorcium – reakciója is mutatja: 2026-tól értékeli a kezelhetőséget és annak eredménye a csillagok megítélésébe is beleszámít. Az Euro NCAP új, úgynevezett HMI (Human-Machine Interface) vizsgálatokat vezet be, amelyek:
értékelik az alapvető kezelőszervek elhelyezését, érthetőségét és könnyű használatát,
külön vizsgálják a kezelőszervek hozzáférhetőségét és használhatóságát (accessibility and usability),
azt is nézik, mennyire intuitívak és gyorsan elérhetők a vezetés közben használt funkciók, és nem támaszkodnak-e kizárólag érintőképernyőre
Audi RS 5 Sedan 2026
Mint az köztudott szakmai körökben az NCAP jónéhány éve már nemcsak az ütközésbiztonságot értékeli, hanem más területek is, például a vezetéstámogató rendszerek beépítettségét.
Az Euro NCAP csak akkor ad pontokat, ha bizonyos feltételek teljesülnek:
Fizikai kezelőszervek kötelezőek
A „General Vehicle Controls” kategóriában az 5 pont eléréséhez a biztonságkritikus funkcióknak gyorsan és könnyen megtalálhatónak kell lenniük. Ide tartozik például az irányjelző, a vészvillogó, a kürt, az ablaktörlő és az eCall funkció. Emellett manuális működtetéskor tapintható visszajelzést is kell adniuk.Érintéses megoldások leértékelése
A kizárólag érintéses (tapintható orientáció nélküli) megoldásokat büntetik. A kormányon lévő érintőgomboknak például fizikailag el kell különülniük egymástól, vagy tapintható peremekkel kell rendelkezniük.Vezetőfigyelés
A rendszernek fel kell ismernie, ha a vezető figyelme elkalandozik, és 3–4 másodperces pillantáselvonásnál már figyelmeztetnie kell.Infotainment- és klímakezelés
Ezeket a rendszereket is először vonják be az értékelésbe.
A 2026-tól érvényes Euro NCAP-értékelés négy fő területe:
Biztonságos vezetés – mennyire segíti az autó a figyelem és a koncentráció fenntartását valós forgalmi helyzetekben
Baleset-megelőzés – az ADAS-rendszerek hatékonysága életszerű körülmények között
Ütközésvédelem – klasszikus töréstesztek, ütközés utáni védelem
Baleset utáni biztonság – mentési hozzáférés, menekülési útvonalak, elektromos autóknál az akkumulátor biztonságos izolálása
Az ADAC követelései
Az ADAC emellett felszólítja a jogalkotókat a típusjóváhagyási előírások szigorítására. A biztonság szempontjából releváns funkcióknak (világítás, ablaktörlő, vészvillogó, tükrök) tapintható, vakon is kezelhető kezelőszervekkel kell rendelkezniük.
Az autógyártóknak vissza kellene térniük a valódi nyomásponttal rendelkező fizikai gombokhoz, tehermentesíteniük kellene a kormányokat a túl sok kezelőszervtől, és javítaniuk kellene a hangvezérlést. A jó kezelhetőség végső soron az aktív biztonságot szolgálja.
Az ADAC javasolja, hogy az autóvásárlásnál legyenek figyelemmel a kezelésre, néhány javasolt tipp:
„Vakteszt” gyakran használt funkciókra:
A próbaút során próbálja meg például a hőmérsékletet állítani vagy a rádiót lenémítani úgy, hogy ne vegye le egy másodpercnél hosszabb ideig a szemét az útról.
Beállítás indulás előtt:
A tükröket, az üléspozíciót és az asszisztensrendszereket elindulás előtt kell beállítani. Modern autókban ez gyakran csak a képernyőmenükön keresztül lehetséges, ami vezetés közben túlzottan elvonja a figyelmet.
Hangvezérlés használata:
Gyakorolja a hangasszisztens használatát, például a navigációs célok megadásához, hogy elkerülje az érintőképernyőt. Tájékozódjon arról, milyen funkciók érhetők el hangutasítással. Egyre több gyártó ez úgy tökéletesíti, hogy chatbotot használ, egy mesterséges intelligenciával működő „beszélgető programot”. Ennek már kötetlenebbül, szabadabb megfogalmazással tudunk utasítást adni.
A probléma megoldását célozza a gesztusvezérlés. Az autó kezelőszerveinél ez azt jelenti, hogy bizonyos funkciókat kézmozdulatokkal lehet irányítani gombnyomás vagy érintés nélkül.
A rendszer kamerával vagy szenzorral figyeli a kéz mozgását és felismeri az előre beprogramozott gesztusokat.
Tipikus példák:
körkörös kézmozdulat → hangerő fel/le
ujjmutatás → hívás fogadása / elutasítása
kéz legyintése → menüváltás
két ujjal mutatás → navigációs funkció
Fontos: nem egyénileg kigondolt folyamatos szabad mozgást ért a rendszer, hanem konkrét, tanított gesztusokat.
