A közúti közlekedés által okozott főbb problémák, amik az egyének és társadalom számára is jelentős hatást gyakorolnak: a nagy forgalom (torlódások), általánosan a térhasználat (parkolóhelyek, közúti sávok), a károsanyagkibocsátás és a közúti balesetek. További probléma a szolgáltatói szektor munkaerőhiánya, ami a szolgáltatási színvonal csökkenéséhez vezethet. A szakemberek, kutatók az önvezető közúti járművek elterjedésével a felsorolt problémák jelentős enyhülését várják. Ugyanakkor az önvezető járművek miatt a munkahelyek elvesztése, elsősorban a professzionális sofőrök esetében, jelentős társadalmi kockázatot hordoz magában.
Önvezető autókról általában
Az önvezető járművek mozgó számítógének tekinthetők. Működésükhöz számos hardver és szoftver egyidejű működése szükséges. A környezet érzékelését LIDAR, radar szenzorokkal és kamerákkal végzik. Fontos a folyamatos kapcsolat a központtal, műholdakkal az aktuális pozíció és forgalmi adatok rendelkezésre állása miatt. A különböző helyről érkező adatok feldolgozása jelenleg a járművekben helyben történik, ami nagy számításigényű feladat.
A SAE Society of Automotive Engineers amerikai szervezet az önvezetés hat szintjét különbözteti meg: az automatizálás hiányától a teljes körű automatizálásig. A szintek közötti különbség, hogy a gép (rendszer) vagy az emberi sofőr felelős-e a különböző járművezetéshez tartozó tevékenységekért, így a
kormányzásért, gyorsításért és fékezésért,
a környezet ellenőrzéséért, vagy
kritikus helyzetekben döntéshozatalért.
Minél több tevékenységért felelős a gép, annál inkább magasabb az automatizáltsági szint. A rendszer teljeskörűsége alapján tesznek különbséget a 4-5 szint között, az 5. szinten mindenért a rendszer felelős és minden vezetési környezetben. A 4. szint működési környezete korlátozott, például csak bizonyos városrészben elérhető a teljes automatizálás.
A jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható legmodernebb vezetéstámogató funkciókkal ellátott járművek is zömében a 2. szintű automatizáltságot érték el, mert bár akár képesek önállóan sávot tartani vagy épp leparkolni, a környezet ellenőrzésének felelősége a járművezetőnél marad. Léteznek 3. szintű megoldások, amik főként autópályán, bizonyos sebesség alatt képesek a teljes körű önvezetésre. Számos ázsiai és amerikai városban azonban tesztfázisban működnek robottaxi-szolgáltatások, amelyek már elérték a 4. szintet, ugyanakkor ezek működése még nem teljesen megbízható, fejlesztésük folyamatos. Céljuk a technológia tökéletesítése.
Automatizálási szintek. Adatok forrása: SAE Society of Automotive
Mobilitási szolgáltatások átalakulása
Az önvezető járművek megjelenésével eltűnik a különbség a jelenlegi kisebb kapacitású, megosztáson alapuló szolgáltatások között, úgy mint taxi, autómegosztás, telekocsi, sofőrszolgálat. Helyettük egy új, önvezető járműves igényalapú szolgáltatás jelenik meg. Két alaptípus lesz megkülönböztethető:
háztól-házig, taxi jellegű szolgáltatás egyszerre több, akár egymásnak ismeretlen személynek is (megosztott taxi); akár kitérőt is tehet a jármű más utasért, ami ugyan hosszabb, de olcsóbb utazási díjat jelent.
nagy kapacitású tömegközlekedési eszközre ráhordó szolgáltatás, támogatva a multimodális utazást.
Ez utóbbi szolgáltatás ma is működik, csak kötöttebb és magas erőforrásigénnyel. Ezek a telebuszok, vagyis igényvezérelt kisbuszok, amik ritkában lakott területen kötött menetrend és/vagy kötött útvonal nélkül tárnak fel egy területet. Elterjedésük Magyarországon nem jelentős, aminek egyik oka erőforráshiány (sofőr és jármű). Az önvezető járművek megjelenésével azonban lehetővé válik ezen típusú szolgálatás kiterjesztése is, ezzel érdemben hozzájárulva az egyéni gépjárműhasználat csökkenéséhez. Hisz így az utazók már lakóhelyükön hagyhatják saját autójukat, a rugalmas szolgáltatás megfelelő alternatívát kínálhat egy kötöttpályás közlekedés elérésére, amivel például a belváros megközelíthető.
A hagyományos, nagykapacitású tömegközlekedési eszközök (vasút, metró, villamos, autóbusz) megmaradnak azokon a helyeken, ahol sok utast kell egyszerre szállítani, ugyanakkor automatizáltságuk várható, különösen az elkülönített pályán közlekedő járműveknek.
Jelenlegi és jövőbeli közlekedési módok utasszám alapján
Az önvezető járművek nem egyik pillanatról a másikra fogják a hagyományos autóktól átvenni a helyet. Várhatóan az infrastruktúrálisan fejlett területeken terjednek el először, így városokban és autópályák mentén.
Forgalmi helyzet, torlódások
Hosszú átmeneti időszak várható, amikor párhuzamosan lesznek jelen az önvezető és a hagyományos járművek. Az átmeneti időszakban várhatóan akár a sebesség is csökken, mivel sem az önvezető járművek viselkedése az emberek (gyalogos, biciklis, sofőr) számára, sem az emberek viselkedése az önvezető járművek számára nem ismert. Emiatt mindkét fél óvatosabban fog közlekedni. A lassulás további oka a minden helyzetben szabálykövető önvezető jármű, ami azonban fokozza a közlekedésbiztonságot.
A későbbiekben, amikor már többségben lesznek az önvezető járművek, a forgalom ritmusát ezen járművek fogják meghatározni, amihez az emberi sofőrök alkalmazkodnak. Abban az esetben, amikor már minden jármű önvezető lesz, optimális lesz a forgalomlefolyás. Vagyis az alacsonyabb reakcióidő és a járművek közötti kommunikáció miatt csökken a követési távolság és nő a sebesség. A pontosabb útvonaltervezés miatt, mivel például az önvezető járművek előre tudják tervezni, hogy akkor érjenek oda egy kereszteződéshez, amikor zöldre vált a lámpa, kevesebb fékezésre és gyorsításra lesz szükség. Így a forgalomlefolyás egyenletesebbé válik, ami miatt az utazási idő is csökken. Kevesebb közúti jelzés és tábla is elegendő lesz, mert az önvezető járművek egy központi adatbázisból tájékozódnak a szabályokról (pl. sebességkorlátozás, megállási tilalom) és egymással is folyamatosan „beszélgetnek”. Azonban a jelzések teljesen nem tűnhetnek el, mivel azok a gyalogosok és kerékpárosok tájékozódásához szükségesek.
Az önvezető járművek hatására megnőhet az utazásszám és az utazási távolság is, hiszen egyszerűbb lesz autót használni, valamint az utazás többé nem lesz haszontalanul eltöltött tevékenység. A járművek kialakítása (utastér) megváltozik. Az utazás teljes egyéni hasznossága növekszik; az önvezető járműben végzett tevékenységek az otthoni vagy munkahelyi tevékenységeket részben helyettesíthetik (akár aludni is lehet a járműben utazás közben). Ugyanakkor ha a javuló forgalom és az egyszerűbb használat több járművet vonz az utakra, a kedvező hatások nem érvényesülnek. Emiatt a fenntartható közlekedési formák, így a mikormobilitás és tömegközlekedés használata továbbra is szükséges. Ezen módok használatára való ösztönzés a közlekedéspolitika részének kell, hogy maradjon.
Térhasználat
Várhatóan a sávok szükséges szélessége is csökken. Az önvezető járművek pontosabban képesek követni a sávokat, egymáshoz akár közelebb is tudnak haladni a csökkenő reakcióidő és a folyamatos egymás és infrastruktúra közötti kommunikáció miatt.
Amennyiben az önvezető járműveket megosztva használjuk és előnyben részesítjük a fenntartható módokat, úgy kevesebb felszíni parkolóhelyre vagy akár közúti sávra lesz szükség, és a felszabaduló helyek más funkciót tölthetnek be. A járművek azon időszakokban, amikor nem szállítanak utasokat, a frekventált területeken kívül is parkolhatnak, magánautó esetében sem muszáj az utazó célállomásánál. Ez azonban akár a futott kilométerek növeléséhez is vezethet, több járműhöz az utakon, így az útvonal- és erőforrásoptimalizálásra a jövőben is szükség van.
A közterülethasználat átalakul, amely a várostervezésben is paradigmaváltást okoz. A közúti infrastruktúra elemei módosulnak, méretük és számuk megváltozik. Például a várhatóan kevesebb parkolóhely következtében a lágy mobilitási formák vagy egyéb, nem közlekedési funkciók területei növekednek. A megmaradó közúti infrastruktúra elemek időalapja is megosztható a különböző funkciók között, hisz a járműveket lehet majd távolról vezérelni, utasításokat adni, így a tilosban parkolás megszűnhet, az infrastruktúra kiosztása dinamikussá válik.
Károsanyagkibocsátás
Az egyenletesebb forgalomlefolyás hatására a fajlagos járművekénti energiafogyasztás csökkenhet. Alapvetően csökkenhet a lokális károsanyagkibocsátás, mivel az önvezető járművek fejlesztései jelenleg túlnyomó többségükben elektromos meghajtásra építenek. Ennek oka az általános tendenciák mellett az elektromotorok könnyebb programozhatósága és vezérlése szemben a belsőégésű motorokkal.
Közúti balesetek
Ma a balesetek túlnyomórésze emberi hibára vezethető vissza. A közlekedési balesetek nagyarányú csökkenése várt az önvezető járművektől, mivel az észlelésük, reakcióidejük jobb lehet az emberi vezetőknél. Már önmagában a sebességhatárok minden körülmények közötti betartása nagyban hozzájárulhat a halálos vagy súlyos kimenetelű balesetek számának csökkentésében.
Ma különös jelentőséggel bír a testbeszéd, például karlendítéssel, biccentéssel is tudjuk jelezni, mit fogunk tenni (például a sofőr int a gyalogosnak, hogy átmehet előtte). Ennek felismerése és helyettesítése (az önvezető jármű hogyan jelzi szándékát) kihívást jelent a járműfejlesztőknek.
Dr. Földes Dávid
